A Rajk Szakkollégium hallgatóinak tudományos díja az egzakt társadalomtudományok területén
A díj a kollégium belső szakmai pezsgésének köszönhetően született meg 2005-ben: az üzleti és menedzsment tanulmányokat folytató hallgatók saját elismerést kívántak alapítani, a közgazdászok Neumann-díjához hasonlóan. A névválasztás a Nobel-díjas polihisztorra, Herbert Simonra esett, akihez a kollégiumot személyes emlék fűzte: 1988-ban látogatást tett és előadott a Rajkban. A díj alapelve, hogy olyan elméleti tudósokat ismerjen el, akiknek munkássága bizonyítottan erős gyakorlati relevanciával bír az üzleti életben.
A kiválasztás itt is a hallgatói önkormányzatiság diadala: a diákok az üzleti gondolkodás élén járó tudósokat jelölik, majd demokratikus viták után a Kollégiumi Gyűlésen döntenek a győztesről. A díjazott a látogatása során a Kossuth-díjas Csíkszentmihályi Róbert egyedi alkotását veheti át: a kisplasztika egy tenyérben féltve tartott emberi agyat formáz, utalva Simon úttörő, az emberi racionalitás korlátozottságáról szóló elméletére.
A díjátadás minden esetben egy többnapos budapesti látogatás keretében valósul meg, amelyet a logisztikától a szakmai tartalomig teljes egészében a szakkollégisták szerveznek. A programsorozat két fő szakmai pillérre épül: a széles közönség számára meghirdetett előadásra, valamint a díjazott és a diákok közötti közvetlen párbeszédre épülő zártkörű mesterkurzusra. Ezen a szemináriumon kizárólag azok a rajkosok vehetnek részt, akik hónapokon át tartó kutatómunka során mélyedtek el a vendégprofesszor munkásságában.
A feszes szakmai napirendet kötetlen események egészítik ki. A szakmai ebédek és a díszvacsora lehetőséget teremtenek a hazai szakmai elit, a díjak anyagi támogatóinak és a kollégium vezetésének bevonására, míg a hallgatók által szervezett szabadidős programok során a vendég személyes kapcsolatba kerül a közösséggel, megismerve Budapestet és a magyar viszonyokat, illetve kultúrát.
A Stanford Graduate School of Business professzora, az ellátási láncok dinamikájának világszerte elismert szaktekintélye. A díjat a híres ostorcsapás-effektus (bullwhip effect) okainak feltárásáért, az információtorzulás gazdasági hatásainak elemzéséért, valamint a Triple-A (Agility, Adaptability, Alignment) stratégiai keretrendszer megalkotásáért érdemelte ki.
A University of Wisconsin–Madison professzora, a stratégiai emberi tőke elméletének vezető kutatója. A díjat az emberi erőforrások és a versenyelőny kapcsolatának újraértelmezéséért, valamint az értékteremtés és az értékelsajátítás (value appropriation) folyamatainak elméleti szétválasztásáért érdemelte ki.
A Lund Egyetem professzora, a kritikai menedzsmentkutatások vezető európai képviselője. A díjat a funkcionális butaság (functional stupidity) elméletének kidolgozásáért, a szervezeti kultúra és identitás újszerű megközelítéséért, valamint a kvalitatív kutatások módszertanát megújító reflexív metodológia bevezetéséért érdemelte ki.
.jpg&w=1200&q=75)
A Harvard Business School professzora, a szervezeti tanulás és vezetés nemzetközileg elismert kutatója. A díjat a pszichológiai biztonság fogalmának empirikus megalapozásáért, valamint a teaming elméletének kidolgozásáért érdemelte ki, amellyel bizonyította a nyílt kommunikáció és a hibákból való tanulás kritikus szerepét a vállalati innovációban.
A Boston University Questrom School of Business professzora, a platformgazdaság és a hálózati hatások vezető szakértője. A díjat a kétoldalú piacok (two-sided markets) dinamikájának matematikai leírásáért, valamint a kifordított vállalat (inverted firm) elméletének kidolgozásáért érdemelte ki, amellyel magyarázatot adott a hagyományos lineáris üzleti modellek és a platformok versenyére.
A University of California, Berkeley professzora, a nyílt innováció (Open Innovation) fogalmának megalkotója. A díjat a vállalati kutatás-fejlesztés paradigmájának megújításáért érdemelte ki, amellyel bizonyította, hogy a tudás áramlása a szervezeti határokon keresztül elengedhetetlen a versenyképességhez.
A Yale School of Management professzora, a munka pszichológiájának vezető kutatója. A díjat a job crafting elméletének megalkotásáért, valamint a munka jelentésének vizsgálatáért érdemelte ki, amellyel bizonyította, hogy a munkavállalók aktív alakítói saját feladataiknak és elégedettségüknek.
A MIT Sloan School of Management professzora, a szociális hálózatok és a digitális média vezető kutatója. A díjat a társas befolyás (peer influence) és a homofília (hasonlóság) hatásainak módszertani szétválasztásáért, valamint a vírusmarketing és az információterjedés mechanizmusainak nagyszabású digitális kísérletekkel történő feltárásáért érdemelte ki.
A Stanford Graduate School of Business professzora, a menedzsment-tévhitek egyik legkeményebb kritikusa. A díjat a szervezeti hatalom természetének realisztikus feltárásáért, az erőforrás-függőségi elmélet kidolgozásáért, valamint a bizonyítékalapú menedzsment mozgalmának elindításáért érdemelte ki.
A Stanford Egyetem professzora, a digitális gazdaság vezető kutatója. A díjat a híres termelékenységi paradoxon feloldásáért, az IT beruházások és a gazdasági növekedés kapcsolatának igazolásáért, valamint a The Second Machine Age című könyvében leírt, az automatizáció munkaerőpiaci hatásait elemző kutatásaiért érdemelte ki.
A Harvard Business School professzora, az üzleti innováció legismertebb modern gondolkodója. A díjat a bomlasztó innováció elméletének kidolgozásáért érdemelte ki, amellyel magyarázatot adott arra, miért vallanak kudarcot gyakran a piacvezető vállalatok a technológiai váltások során.
A NYU Stern School of Business professzora, akit a szakmai közvélemény csak a vállalatértékelés dékánjaként emleget. A díjat a pénzügyi eszközök árazási módszertanának fejlesztéséért, valamint a nehezen értékelhető vállalatok vállalatértékelési modelljeinek kidolgozásáért érdemelte ki.
A NYU Stern School of Business professzora, a globalizációs folyamatok egyik legfontosabb kortárs elemzője. A díjat a nemzetközi piacok közötti különbségeket mérő CAGE keretrendszer megalkotásáért, valamint a „lapos világ” mítoszát cáfoló, adatokkal alátámasztott fél-globalizáció elméletéért érdemelte ki.
A University of California, Berkeley professzora, a technológiai változások és a vállalati stratégia kapcsolatának vezető kutatója. A díjat a dinamikus képességek elméletének kidolgozásáért, valamint az innovációk piaci sikerét meghatározó tényezők – különösen a kiegészítő eszközök szerepének – feltárásáért érdemelte ki.
A BI Norwegian Business School professzora, az ipari marketinget forradalmasító IMP kutatócsoport egyik alapítója. A díjat a vállalatközi kapcsolatok és a szövevényes üzleti hálózatok működésének újszerű, interakció-alapú leírásáért érdemelte ki.
A University of Michigan professzora, a vállalati stratégia egyik legnagyobb hatású vizionáriusa. A díjat az alapkompetenciák elméletének kidolgozásáért, valamint a fejlődő piacokban és a társadalom legszegényebb rétegeiben rejlő üzleti lehetőségek feltárásáért érdemelte ki.
A Bocconi Egyetem professzora. A díjat a stratégiai menedzsment tudásalapú megközelítésének kidolgozásáért kapta. Munkássága sikeresen ötvözi a szigorú elméleti közgazdaságtant a gyakorlati üzleti tapasztalatokkal.
A McGill Egyetem professzora, a stratégiai menedzsment legnagyobb hatású kritikusa. A díjat a szervezeti konfigurációk tipológiájának megalkotásáért és az emergens stratégia fogalmának bevezetéséért érdemelte ki, amellyel alapjaiban kérdőjelezte meg a hagyományos tervezés paradigmáit.
A modern szervezéselmélet úttörője és Herbert Simon alkotótársa. A díjat a szervezeti döntéshozatal bizonytalanságainak feltárásáért, valamint az új lehetőségek felfedezése és a meglévő tudás kiaknázása közötti stratégiai egyensúly leírásáért érdemelte ki.
DEC 17, 2025 • 12:00 PM
